A halogatás az egyik legnagyobb emberi kihívás. Mindannyian valamilyen módon, valamikor késleltettünk már életünk során valamit. Vagy elkerültük, elhalasztottuk azt a dolgot, amit meg kellett volna csinálnunk, viszont a legjobb szándékunk ellenére sem valósítottuk meg.
Akkor beszélünk halogatásról, amikor egyébként pontosan tudjuk, hogy mit kellene tennünk és mikorra kellene elvégeznünk (általában most azonnal), de mégsem tesszük meg.
Ez nem feltétlenül rossz vagy lusta dolog.
Az emberi természetből fakad, hogy halogatjuk a kényelmetlen vagy nemkívánatos feladatokat, pillanatnyilag a könnyebb utat választjuk. Szeretünk kifogásokat keresni, és persze mindig találunk is.
De ha ez a valami fontos és jogos prioritást élvez, akkor valamikor meg kell tenni, nem tűrhet halasztást.
A halogatás akkor válik problémássá, ha ellenőrizetlen és túlzott, a következőkben nyilvánulhat meg: elmulasztott határidők; elszalasztott lehetőségek, késleltetett, alulteljesített vagy el nem ért célok. Emellett a halogató általában frusztrációt és szorongást tapasztal (nem beszélve az esetleges önostorozásról), illetve a velük együtt élőkre és dolgozókra is negatív hatással van.
Miért halogatunk?
A halogatásnak számos oka lehet, például:
Önbizalom és önbecsülés hiánya
Hangos belső kritika
Korlátozó hiedelmek
Félelmek és szorongás (beleértve a félelmet a kudarctól, a sikertől vagy az alkalmatlanság érzésétől – röviden ezekhez a feladatokhoz kapcsolódó negatív érzelmektől való félelem)
Személyes értékrenddel ütköző feladat vagy cselekvés
Irreális elvárások, elérhetetlen célok
Versengő prioritások
Kielégítetlen szükséglet
Halogatáskutatók szerint befolyásoló tényező lehet az egyén szociális háttere, a neveltetés és a környezet is, hogy mennyire megengedő a halogatással szemben.
A halogatás, mint viselkedés
A halogatás választás által vezérelt magatartás – és megváltoztatható. Valamint fontos észben tartani, hogy minden viselkedés szándékos és jelentése van.
Két nagyszerű kérdést feltéve ügyfeleimnek (Dan Beverly, PCC után) segíthetek megérteni a halogatott viselkedésüket:
1. Hogyan halogatsz?
Mindannyian másképp csináljuk a halogatást. A coacheek halogatási mintáinak – a kiváltó októl a végkifejletig, beleértve azt is, amit éreznek, gondolnak, hisznek, elmondanak maguknak és tesznek – a tudatosítása az első nagyszerű lépés ahhoz, hogy kezdjünk világosan látni. Ezzel a tisztán látással lehetőség nyílik jövőbeli eltérő választásokra és új viselkedésre.
(Személyes példával élve, ennek a blogbejegyzésnek a megírását halogattam, mióta szeptembertől visszatértem a régi kerékvágásba a nyári szünet után. Igen, ez mindenkivel előfordul, és én is megtaláltam a halogatási mintámat, és hogyan tudok változtatni rajta.)
2. Mit kapsz a halogatástól?
Itt mélyre kell ásni az ügyfélnél, hogy felszínre tudjuk hozni a halogatás mögött álló forrásmotivációkat. Ez lehetőséget kínál arra, hogy megkérdőjelezzünk minden gondolatot, korlátozó hiedelmet vagy viselkedést. És amikor ezeket úgynevezett challangeljük, dönthetünk arról, hogy másképp látjuk, vagy csináljuk a dolgokat.
(Személyes példámat folytatva, amit a halogatással kapok, az a kényelem, az, hogy a komfortzónámban maradok. Nem vagyok író, sem blogger, nem tudom, hogy fogadják az emberek az írásomat, jó-e az, amit írok, érdekli-e őket egyáltalán? Szóval ezeket a hipotéziseket próbáltam megkérdőjelezni saját magamnál.)
Ez csak egy kis bevezető volt, ezzel két egyszerű de nagyszerű kérdéssel. A halogatás témájával egyéni coaching üléseken nagyon jó eredményeket tudunk elérni, nekem van például 5 hatékony stratégia a tarsolyomban, a halogatási viselkedési minta megváltoztatására.
